Velencei karnevál

VELENCEI KARNEVÁL

 

Időpont: 2015. február 14. szombat – a karnevál utolsó hétvégéjén, VALENTIN NAPON !

Ár: 14.900 Ft/fő

A Velencei karnevál egynapos kirándulás ára tartalmazza:

– buszos utazás
– utaskísérő az autóbuszon
– idegenvezetés Velencében

 

Helyszínen fizetendő költség: 25 euro/fő közlekedési költség + belépőjegy a városba, amely 12 órás vaporetto jegyet is tartalmazza a teljes lagúnavilág bejárásához.

 

A Velencei Karnevál egynapos buszos kirándulás programja:

 

Indulás a Déli pályaudvarról előző este 10 órakor. A reggeli órákban érkezünk Punta Sabbioniba, ahol Vaporettók segítségével átkelünk a lagúnák városába. Idegenvezető segítségével megtekintjük a várost, majd egész napos szabad program.

 

A szabadidő programajánlatok Velence lagúnán kívül:
– Murano sziget látogatás, amely az üveggyártás központja. A Museo Vetrario az üveggyártás történetét mutatja be, ez előttünk formázott üveget meg is vásárolhatjuk
– Burano sziget látogatás, amely a csipkegyártásról híres

 

18 órakor találkozunk a Vaporettó Szent Márk tér melletti megállójában és együtt térünk vissza az autóbuszhoz. A parkolóba való visszaérkezésünk után hazaindulás. Érkezés Budapestre vasárnap a reggeli órákban.

 

Karneválról:

 

A Karnevál elnevezés a középkori latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús fogyott. A Velencei karnevál is világszerte ismert, ősi hagyományokra épül. A múltban is hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket lefejezték a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával. A húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált.

 

Velence, a lagúnák városa:

 

Velence (olaszul Venezia) a lagúnák városa, az észak-olaszországi Veneto régió székhelye. Az Adriai-tenger északi részén fekvő mocsaras Velencei lagúnában fekszik. A szigetvilág valamivel több, mint 7 km2-re terjed ki. Területe azonban ennél sokkal nagyobb, magába foglalja Burano, Murano, Torcello szigeteit a lagúna belsejében – sok apróbb szigettel együtt – illetve Lidót és Pellestrinát a nyílt tenger felé. Velence épületeit egymáshoz közel álló, vörösfenyőből készült cölöpökre építették – mert ez a fa a víz alatt nem rothad el – amelyek belenyúlnak a tengerfenék homokos és agyagos rétegeibe is, közel 8 méter mélységig. A cölöpök felett isztriai mészkő képezi az épületek alapjait. A pillérek nagy része sok évszázad után még mai is érintetlen. A belvárosi területet kb. 100 csatorna szeli át, melyeknek két legnagyobbika a két fő közlekedési útvonal is egyben: a Giudecca csatornája (Canale di Giudecca) és a Canal Grande. A kisebb csatornák rio elnevezést kaptak. A kis szigetekhez hozzáépültek oldalról a terek és utcák és évszázadok alatt váltak szűk riókká. A csatornákon hídakon lehet átjutni, melyből több mint 400 található Velence szerte. A hidakat többnyire isztriai kőből és téglából készítették.
Fényképgaléria a régebbi kirándulásokról

Kattints a dátumra és éld át a Velencei Karnevál különleges hangulatát! 🙂